Jellemzők:

      - 1907 előtt a vizuális élmény fokozása a cél, nem a tér – idő szerkezet, a lineáris elbeszélés  kialakítása

- több-beállításos filmek készülnek

 - megjelennek a közeli képek

- színészi alakítás természetesebbé válik

- a vágás szerepe nő ( nézőpontváltások, közeliek, a szereplők gondolatai is bemutatják), 1907-ig keresztvágás ( megerősítés, Utazás a Holdba), majd párhuzamos vágás

-  inzertek használata

 - egyre hosszabbak a filmek, egyre több filmre van szükség

 - sztárrendszer

 - megjelenik az egyórás, egész estés film

 - az I. vh. előtt a filmek 60-70%-a francia

 - kialakulnak a filmgyárak

 - olcsó mozik: vándormozik, nickelodeonok, Angliában: sóhertanyáknak hívják

- 1913 – egész estés filmek

A film kezdetben a színházhoz, majd a regényhez akar hasonlítani, majd kialakul saját nyelve.

a tér - idő

Kialakulnak az ősműfajok

A burleszk

  Eredetileg is filmes műfaj, humoros, szatirikus formában gúnyolja ki az emberi karakterek visszásságait, butaságait. Alapja a gag, a helyzetkomikum és jellemkomikum. Feloldotta a kisember gyávaságát, korlátait Groteszk hősök. A hangosfilm miatt fokozatosan elhal, az animációs filmekben él tovább. Virágkora a húszas évek, legismertebb képviselője Chaplin.  (Kölyök, Aranyláz, Cirkusz)

Aranyláz

 Buster Keaton: A generális 

Western

Az amerikai újkori történelem eredményeit vonultatja föl:  É.-Dél harca, vasútépítés, indiánharcok.  Amerikai tanmesék, melyekben mindig a jó győz, a szépség érvényesül, tele vannak akcióval. A klasszikus: a hős az egyetlen jó, mindig a gyengék oldalán áll.  Átmeneti téma ( a hős a társadalmon kívül rekedt) Eredetileg irodalmi műfaj.  

 Melodráma

Érzelmességet ábrázoló, az élet megható pillanatait örökíti meg, ettől még lehet értékes. Ebből a műfajból nőnek ki a sztárok, pl. Greta Garbo.  Visszatérő témái a szerelmi történetek, háromszög történetek. Nagy szenvedélyek jellemzik.

Elfújta a szél