1949 – államosítják a filmet, sematikus filmek készülnek, a napi politikához kötődnek. Cél: leszámolni a múlttal.

1950-es éve közepe: kezd megszabadulni a film a szovjet behatástól.

1955 – Körhinta  - Fábri Zoltán

Pataki elhatározza, hogy kilép a szövetkezetből, lányát Farkas Sándor egyéni gazdához adja és így egyesítik szomszédos földjeiket. Mari azonban Bíró Mátét, a szövetkezet tagját szereti. Egy vidám vásári mulatságon boldogan keringenek együtt a körhintán, amíg az apai szó vissza nem parancsolja a lányt. Egy lakodalmi mulatságon nyílt összecsapásra kerül sor a két rivális között. Mari bejelenti apjának, hogy Mátét szereti. Apja baltával támad rá, a lány elmenekül otthonról. Máté talál rá, hazaviszi és közli Patakival házassági szándékukat. Az apa kénytelen feladni a harcot.

1956 – Hannibál tanár úr, Fábri Zoltán

A tragikomédia főhőse egy jelentéktelen külsejű, apolitikus kisember: Nyúl Béla középiskolai tanár. Hannibál pun hadvezér halálának körülményeiről írott teljesen ártatlan tanulmánya miatt a politikai jobboldal, a fajvédő demagógia támadásának középpontjába kerül, amely végül is halálát okozza. Nyúl Béla a mélybe zuhan, miközben "egész Budapestet lázba hozta az új tánc, a rumba" - írja az Est.

A 30-as évek keresztmetszete, bemutatja a fasiszta ideológia következményeit, a légkör veszélyességét, hogy hova vezet a tömegek uszítása.

Liliomfi, 1954 – Makk Károly

A magyar színjátszás hőskorát idéző történetben a vándorszínész trupp éppen Balatonfüredre érkezik, ahol is Szilvay professzor gyámleánya és a nevelőnő nyaral. Mariska és Liliomfi, az ünnepelt színész, aki valójában Szilvay unokaöccse, minden előítélet ellenére egymásba szeretnek. Azt sem tudják, hogy a professzor már rég egymásnak szánta őket, bár találkozásukat nem is sejtette. A házasság feltétele, hogy Liliomfi hagyjon fel a színészettel. A szerelmesek bájosan csúffá teszik az ájtatos képmutatást, a mohóságot, a zsarnokoskodást, majd együtt kelnek útra Thália szolgálóiként.

A 60-as évek közepe:

- kompromisszum születik az alkotók és a hatalom között. A filmek azt bizonyítják, hogy itt szabadság van, lehet alkotni, védőernyőt, pénzt kaptak.

A filmesek ne nevezhették ’56-ot forradalomnak, nem bolygathatták az itt tartózkodó szovjet csapatok kérdését, a hatalom legitimitását, az egypártrendszert, Kádárt.

Nehéz emberek, 1964 – Kovács András

Megszületik a magyar dokumentumfilm. Nehéz ember az, aki harcol az igazáért. Itt négy feltaláló a nehéz ember, ellenségük a bürokrácia.

1964 - Álmodozások kora, Szabó István

A frissen diplomázott Jancsi és társai új elektronikai technikák fejlesztésével foglalkoznak, ás hamar megismerik a felnőtt társadalom értékrendjének fonákságait. Mindenki máshol vállal munkát, más tapasztalatokból kiindulva eltérő eredményekre jut. Barátjuk, Laci halála után szétzilálódik az addig összetartó társaság...
1965-ben a Magyar Játékfilmszemlén a szakmai zsűri rendezői különdíját, majd Locarnoban az Ezüst Vitorla díjat nyerte.

1965 – Szegénylegények, Jancsó Miklós

1869-ben gróf Ráday Gedeon kormánybiztos megkezdi az ország közbiztonságának helyreállítását. Tevékenységének egy része arra irányul, hogy felkutassa, és ártalmatlanná tegye azokat a szegénylegényeket és betyárokat, akik a '48-as szabadságharcban Rózsa Sándor vezetésével részt vettek. Az elfogottakat egy alföldi sáncban tartják, ahol néhány magánzárka kivételével szabad ég alatt, puszta földön élnek a rabok. A kihallgatások egy közeli tanyán folynak. Szabályszerű ítélet itt nem születik. A hatalom emberei a legkülönbözőbb kegyetlen lélektani módszerekhez folyamodnak az emberek megtörésére. Ennek esik áldozatul Gajdor is, aki saját bőre mentésének reményében besúgóvá válik. A csendőrök nem akadályozzák meg, hogy később fogolytársai megfojtsák az árulót. Végül hathatós cselhez folyamodnak Ráday emberei: nagyszabású újonctoborzást rendeznek. Az egyik volt betyár hiszékenységét és büszkeségét kihasználva felszólítják, válogassa ki a volt szabadcsapat embereit az újoncok közül, mert ezekből külön egységet alakítanak. Amikor együtt áll a csapat, kihirdetik Ferenc József ítéletét: "Sándor", a vezér kegyelmet kapott, de legényei el fogják nyerni méltó büntetésüket. Csendőrök veszik körül az imént még Kossuth nótát éneklő legényeket.

1965 – Húsz óra, Fábri Zoltán

1965, egy kis falu Magyarországon. Húsz órát tölt egy riporter a faluban, hogy az elmúlt húsz év eseményeit felidézze. Négy, a földosztásnál, még 1945-ben együtt induló cseléd élete bontakozik ki a riportok, visszaemlékezések közben. Jóskából termelőszövetkezeti elnök, Vargából ávós lett, aki az '50-es évek elején majdnem lelőtte a pártból kilépő Balogh Antit. Jóska sem szeplőtelen. A Kiskovácsot kitetette az egyetemről majd 1956-ban Varga ellen vezeti az embereket. A forradalom után Varga rendet akar teremteni, de tévedésből az ártatlan Kocsis Bénit lövi le az ajtón keresztül. Varga azóta elköltözött a faluból, de kiderül, az emlékek, a sebek ma is élnek az emberek szívében.

1965 – A tizedes meg a többiek, Keleti Márton

A II. világháború utolsó heteiben Molnár tizedes a zászlóalj gránátokba rejtett zsoldjával a maga részéről befejezettnek nyilvánítja a háborút. Egy, a pikírt inasra, Albertra bízott kastélyban talál menedéket, ahol már több sorstársa bujkál. Itt átveszi a parancsnokságot és kiosztja a feladatokat mindenkinek, a különféle lehetőségeket számbavéve. Ha kell, honvédek és átveszik a nyilasok által elfogott Szíjjártó munkaszolgálatost,ha kell szovjet katonát mentenek meg. Életveszélyes kalandok, bámulatos helyzetek, hiába kerülik a németeket és a szovjeteket is. Egy nyilas csapat végül leleplezi őket. Felveszik a harcot a nyilasokkal, de menekülés közben szovjet hadifogságba kerülnek. A táborban partizán csapatot szerveznek, de Molnár tizedes inkább hazafelé veszi az irányt. Persze végül ő is visszafordul és a többiek után indul.

A film egyike a legsikeresebb magyar vígjátékoknak. A tizedes és társai a II. világháborúban egy olyan helyen próbálják meg túlélni a vészterhes időket, ahol az oroszok már a spájzban vannak, míg a németek az ebédlőben ütnek tanyát. Molnár tizedes, az ügyeskedő kisember, Albert a hibátlan modorú inas és a többi katonaszökevény Grisával, a megmentett orosz katonával együtt túljárnak mindenkinek az eszén, hogy végül partizánként folytassák pályafutásukat.

1966 - Apa, Szabó István

Takó doktor 1945-ben, Budapest ostromakor vesztette életét. Kisfia igen kevés személyes élményre emlékszik vele kapcsolatban, de használati tárgyaira, a bőrkabátra, szemüvegre, órára féltő gonddal vigyáz. A kisdiák képzeletében az apa lassanként legendás alakká nő, akinek tetteit mindig újabb élménnyel gazdagítja, színezi. A fiatalemberré serdült Takót még mindig az apa hősiességében való hite segíti át az akadályokon. Egyetemi évfolyamtársával, Annival kezdődő kapcsolata készteti végül arra, hogy véget vessen a legendának. Belátja, hogy saját harcait magának kell megvívnia.