Európa - némafilm
Irányzatok:
A) Impresszionizmus
B) Avantgarde
Jelentése: (1)"avant garde": (fr) = „előőrs” (2) avantgarde: új, minden eddigi hagyománytól tudatosan eltérni akaró művészeti irányzatok összefoglaló neve a XX. század első felében.
Cél: a dolgok mögött rejlő gondolati tartalom érzékeltetése (=> szimbolizmus). A művészet hagyományos eszköztára már nem elegendő.
Törekvések, eszközök:
régi értékek teljes lerombolása vagy átértelmezése
művészi formanyelv radikális megújítása
teljes emberi és művészi szabadság - konvenciók hiánya
társadalomformáló program (emberi tudat formálása)
a művészeti ágak közelednek egymáshoz
Előzmény és alap: elidegenedés, emberkép megrendülése ( Freud tudattalan felfedezése: felettes én, tudatalatti, tudatos én; analízis: szexualitás, álmok), (Jung: kollektív tudattalan, őskép –archetípus-, mítosz, szimbólumok, gyermekrajzok)
a) kubizmus ( cubus – kocka) végsőkig leegyszerűsített geometrikus formaelemek alkalmazása, szimultán perspektíva: egyidejűleg több nézőpontból történő többsíkú ábrázolás, látványtöredékekből épülő képek
b) futurizmus (futuro – jövő) Politikai és művészeti mozgalom (gyűlések, tüntetések,
kiáltványok, röplapok, plakátok stb.) a polgári hagyományok teljes lerombolása, az élet újjáalakítása
Témáik: a modern, nagyvárosi jövő + technikai csodák, a gépek, a mechanika világa
egymás utáni mozgásfázisok ábrázolása egy képen
c) expresszionizmus
- szubjektivitás: érzések, belső tartalmak kivetítése a formák maximális kifejezőerejének segítségével
- emberközpontúság (érzések őszinte, korlátok nélküli kifejezése => a szorongások feloldódnak)
- az ember jóvá válik (ld. primitív népek, kisgyerekek) a világ is megjavul
- tiltakozás a XX. századi ember magányossága, kiszolgáltatottsága ellen
- háború- és erőszak-ellenesség, baloldali meggyőződés
d) dadaizmus
"DADA nem jelent semmit"
- botránykeltés, polgárpukkasztás, meghökkentés, provokáció
- a tradicionális művészet megcsúfolása
- "nihilizmus": a múlt teljes megtagadása, lerombolása - újat nem ad
e) szürrealizmus (valóság feletti, valóságon túli)
- menekülés az I. világháborút követő politikai-gazdasági káoszból
- tiltakozás a "civilizált" valós világ embertelensége, kegyetlensége ellen
- elvonulás a fantáziába, az álmokba és emlékekbe, az őrült víziók irreális
világába, az ember igazi énje a tudatalattiban rejlik
- a szépség mint esztétikai kategória szerintük már nem létezik, helyette használt kategóriák: félelmetes, nyomasztó, groteszk, bizarr, fekete humor
- Fényképszerűen naturalisztikus részletekből felépített abszurd víziók
Létezik impresszionista film (hangulatkeltő, stilizált fény-árnyék játék, alkotók: Delluc, Dulac), dadaista film (René Clair: Felvonásköz – igyekszik a logikát szétbombázni, meghökkentő, polgárpukkasztó).
Franciaország
Jellemző a kísérletezés. Mindent szabad a filmezésben is, ne a hagyományos módon.
Impresszionista film
Hangulatteremtő, stilizált, fény- árnyék játék
Hirdetik: a film zene, hangulat
Delluc: Hontalan asszony, Dulac: A hű szív
Francia avantgarde: - kísérletezés, meghökkentés
Abel Gance – az avantgarde pápája, filmnyelvi kísérletezés
- A száguldó kerék, 1923 – melodramatikus történet
- Napoleon, 1927 – barokkos túlburjánzás, 12 órás volt, kísérlet a szélesvászonra: 3 kép egyszerre
Szürrealizmus: 1920-as évek eleje, látomások, támadás a konvenciók, a logika ellen
Buñuel: Az andalúziai kutya, 1928.
Un Chien Andalou from razielle Φ on Vimeo.
Dali segítségével forgatta. A mindennapi jelentés szintjére szinte lefordíthatatlanok ezek a képsorok. Irracionális terek, szimbólumok. Sajátos szerkezet, többféleképpen értelmezhető. Álomjelleg, hangulatok, meghökkentő asszociációk.
Dadaizmus:
René Clair: Felvonásköz – logika szétbombázása, a mozgás a lényeges, kusza világ
Rendezője dán, de a film Franciaországban készül. Operatőre: Rudolf Máté. Dreyer a forgatókönyvet a per anyagára alapozta, egy nap eseményeit mondja el. A premier plánok dominálnak, a lélektani ábrázolás fontos. Főszereplője, Falconetti nem színésznő, nem használ maszkot.
Németország
Expresszionizmus
A világot látomásos erővel, stilizált eszközökkel jeleníti meg: fény-árnyék, túlzó színészi játék stb.
Ez a kifejezési forma összefügg az I. vh. utáni depresszióval. A művészet tükre a társadalmi létnek, ezek a rémek, amelyek megjelennek a vásznon, kivetítik az emberek félelmeit.
Az expresszionizmus megjelenik: az irodalomban (Brecht, Kassák L.), képzőművészetben (Chagall), színházban.
A 20-as évek első felében erőteljesen hat, a filmek olyanok, mintha festmények lennének, megkomponált világ – díszlet, világítás. A díszletek statikussága ellentétben áll a film dinamikájával.
Alapelv: a film legyen megelevenedett képzőművészet – vízió, látomás. (Warm)
Témája: sokszor visszataszító, viszolyogtató, a bűn világa elevenedik meg (gyilkosság, rémek, szörnyetegek)
Dr. Caligari, Wiene, 1919.
Fritz Langnak ajánlották föl először a rendezést, de
visszautasította. A film elindította a zsarnokok szellemjárását.
- félelem, bizonytalanság, depresszió
- sötétség, furcsa, összedőlő házak, barlangszerű utcák
- minden a bizonytalanságot sugallja
- caligarizmus – hatalma alatt tarja a médiumát
- olyan, mint egy nyomasztó festmény
- stilizált színészi játék, patetikus, pózszerű
- eredetileg kerettörténet nélkül készült, a keretet a producerek tették hozzá
Wiene: Dr. Caligari
Dr. Caligari from Recursive Arts on Vimeo.
Kamarajáték
A 20-as évek közepén jelenik meg, ekkorra feloldódik a társadalmi depresszió; az expresszionizmus ellenirányzata. Vissza a realizmushoz (természetes érzelmek, hétköznapi emberek) Jellemzői: - intim hangulat
- hiteles, érzékletes, pontos
- többnyire Berlinben játszódik
- emberi drámákat bontakoztat ki
- hétköznapok világa
- hétköznapi hősök
- cselekménye egyszerű
- hely, idő, cselekmény egysége
Az utolsó ember, Murnau, 1924 – fősz. Emil Jannings
Lényeges a lélektani ábrázolás mélysége, a formai elemek, a felvevőgép tudatos alkalmazása – ettől számítjuk a koncepciózus gépmozgást. Lényeges, ahogy a világot, a hatalmi viszonyokat, szokásokat, az erkölcsi mozzanatokat bemutatja (intimitás).
Murnau: Az utolsó ember
Fritz Lang: Fáradt halál (Éjféli vándor), 1921., Mabuse, a játékos, 1922.
“Zsarnokfilmek” Murnau: Nosferatu (vámpír) 1922.
Nosferatu (1922) from Facundo Grandio on Vimeo.
“Utópikus film: Lang: Metropolis 1926.
Metropolis (Fritz Lang-1927) remasterised-Trailer from godino on Vimeo.
Berlin, egy nagyváros szimfóniája
Az orosz- szovjet némafilm
A bolsevik hatalom számára fontos volt a film:
¨ tömegek véleményének befolyásolása
¨ politikai nevelés eszköze
¨ fegyver a hatalom kezében.
Mozi olcsó – nagy tömegek számára hozzáférhető.,Lenin szerint legfontosabbak a dokumentumfilmek és a híradó. Sztálin – parancsokkal befolyásolta a filmek életét, vetíttet. A hatalom nem sajnálta a pénzt a filmtől – szolgálta a proletárdiktatúrát.
1919. augusztus 25.: államosították a filmet
A feltételek adottak voltak az USA-val való versengéshez – a két hatalom versengése meghatározta a film életét.
Patyomkin páncélos – (1925) – r.: Eizenstein
- Megbízás – az orosz forradalom 20. évfordulójára emlékfilm készítése
- A rendező nagynak találta a megbízást – egy részét választotta ki az akkori eseményeknek.
- Hiteles, pontos eseménykrónika – a jelenet alkalmas a lényeg kiemelésére.
- Kollektív hősök szerepeltetése – öntudatra ébredő tömeg érdekelte.
- Intellektuális filmművészetet teremtett – intellektust megmozgató módszereket választott.
- Bonyolult szimbólumok
- Szereplőtípusok válogatása
- Eizenstein montázselmélete: 1+1=3 - minőségi plusz
- A „Brüsszeli 12” 1. filmje
Eizenstein: Patyomkin
Ember a felvevőgéppel – (1929) – Dziga Vertov
- Dokumentumfilm
- A rendező kategorikusan elvetette a kitalált történeteket.
- „Filmszem”-elmélete a felvevőgép dinamikus lehetőségeinek maximális kiaknázásán alapult.
- Lendületes képsorok és montázsok – teret és időt legyőznek.
- Az élet mozgalmasságának ábrázolása pátosszal.
" Man With a Movie Camera " by DZIGA VERTOV - 1929 from Eve Reewear on Vimeo.